Alexa szemszöge:

Fáradtan estem haza a suliból.Újból egy unalmas nap,de legalább holnap hétvége.Haza érkezésemre anyukám ugrott a nyakamba.

-Szia anya!!-köszöntem neki.

-Szia kicsikém!Milyen napod volt?

-Mint a többi.Unalmas.

-Jegyet kaptál?

-Igen!Kémiából hoztam haza két ötöst..úgye milyen stréber vagyok?-kuncogtam.

-Nagyon ügyes vagy!Remélem az érettségid is ilyen jó lesz.

-Úgy érted ötös?..Kémiából legfeljebb ha a négyes meg lesz.

-Azért bizz magadban!-puszilt homlokon és bement a konyhába.Én pedig a szobámba.Ami ez lenne:

Talán kicsi és nem nagy szám,de én azért szeretem.Mondhatni ez az én búvóhelyem a minden napok elől.De ki is vagyok én?A nevem Alexa Gomez és 19 éves vagyok.Idén érettségizek és a Nevada állambeli Texasban élek.Félreértés ne legyen nem vagyok cowgirl!Kicsi korom óta zongorázok,gitározok és dobolok.Mindent apukámtól tanultam,ő egy helyi zenész volt.De amikor 10 éves voltam meghalt egy autóbalesetben.Anyukám pedig egy helyi étteremben pincérnő reggel 6-tól délután 4-ig.Gyakran túl órázik.Mindent megtesz,hogy eltartson.Egy kis házban élünk a város szélén.Testvéreim nincsenek.Az egyetlen barátnőm pedig egy éve,hogy elment a városból és azóta hatalmas énekesnő lett.Az ő neve Demi és nem sokszor látom,mert Los Angelesben él.Nagyjából ez lenne az életem!Miután pedig lepakoltam,bementem a konyhába.Ahol anya éppen leejtette a tányért.

-A francba!!Ilyen nincs!Ajj!-akadt ki.

-Nyugi!Segítek!-rohantam oda és felsöpörtem a darabokat,majd kidobtam a  kukába.

-Oh,köszönöm kincsem!-hálálkodott.A kis incidens után leültünk vacsorázni,ahol elmeséltük egymásnak a napunk vagyis az eseményeket,híreket.

-Tényleg!El is felejtem mondani..-motyogta anyu.

-Micsodát?

-Holnap reggel 9-kor tehetségkutató lesz az ifjúsági parkban.Azt mondják egy csomó nagy menő,városi producer ott lesz!És a részvétel ingyenes..Nem szeretnél elmenni?

-Nem!Amilyen vagyok..tuti leégetem magam.

-Olyan szigorú vagy magadhoz!Pedig szerintem tehetséges vagy!Ezt pedig nem anyai szemszögből mondom..

-Lehet,hogy neked az vagyok.De mondjuk egy Californiai menedzsernek már nem biztos!..Meg amúgy is..lámpalázas vagyok.

-Pedig nincs mitől félned!Kérlek,legalább az én kedvemért próbáld meg!És ne keress kifogásokat!

-Jó,talán..De akkor találnom kell egy dalt holnapra,amit meg kell tanulnom és..

-Hát akkor menj fel a netre!Válassz egyet!!-sürgetett anya és szinte kitaszított a székemből.Leültem a gépem elé és keresgéltem a dalok között.Már valami fél órája ott nyavajogtam,hogy:-Ez sem jó!Ezt utálom!Nem!-Még végül találtam egyet.Miley Cyrustól az Ordinary girlt.Ez viszonylag elmegy és ráadásul ehhez lehet gitározni is.2 óra gyakorlás után,már szinte profin ment.Anya izgatottan toporgott a szobám előtt.

-Na!Holnap akkor fellépsz?

-Nem tudom..Szeretnéd?

-Igeen!!

-Akkor legyen!

-Ez az!!-vísongott mint egy kis tini és a nyakamba ugorva puszilgatott.Már este 9 óra volt.Elmentem lezuhanyozni és bementem a nappaliba,ahol anyuval a szokásos esti sorozatainkat bámultuk.Végül éjfélkor lefeküdtem aludni.

Másnap..

Reggel 8 órakor riadtam fel.Gyorsan megmosakodtam,fogat mostam és felöltöztem,majd gyorsan megreggeliztem.Ezt a folyamatot kapkódva képzeljétek el.Miután elkészültem anyuval rohantuk a kocsihoz.Alig 15 perc alatt megérkeztünk.Hatalmas tömeg volt a parkban.Előre siettünk a regisztrációs pulthoz,ahol egy szakállas,kigyúrt és látszólag érzelmetlen fickó ült.

-Neve?

-Alexa Gomez.

-Kor?

-19.

-Játszik hangszeren?

-Igen!Dob,gitár és zongora.

-Remek!Mit ad elő?

-Miley Cyrus-Ordinary girl.

-Jól van!Itt van a sorszáma,ha pedig a színpadon bemondják menjen fel.

-Rendben!Köszönjük!-mondtuk egyszerre anyával és a színpadhoz mentünk.De előbb anya még kitöltött pár adatot.Egyre jobban izgultam.A szívem kalapát és végig ez ment a fejemben:-Ne felejtsd el a szöveget!El ne szúrd!-A hasamat fogva leültem egy közeli padhoz.

-Alex,minden rendben?-jött utánam anya.

-Nem!Teljesen kivagyok!..Minek beszéltél rá?!Annyira félek!Mi van ha..

-Semmi nem lesz!Hidd el egy nap még hálás leszel,hogy nem hagytad ki ezt a lehetőséget.

-Vagy majd megbánom az egészet!

-Apád is megbánta?

-Ez,hogy jön ide?!

-Tudod..Ő mindig annyira élvezte a zenét és nem azzal törödött,hogy mi lesz vagy hogyan lesz..Neked is ezt kell tenned!Zárd ki a külvilágot és csak énekelj!Nem vesztesz semmit!

-Apa más mint én!Neki minden laza volt..én pedig egy görcs vagyok.

-Tudom,de ezt most leküzdheted!

-Te tényleg hiszel bennem?Miért?

-Mindig hittem benned,ahogy most is és fogok.Mert tehetséges vagy!

-A következő fellépő a B21-es számú versenyző!!Ismétlem!B21!Gyere a színpadra!-kiabálta egy hang a hangszoróból.

-Ez én vagyok!!-rémültem meg.

-Rajta!Menj!Szurkolók!-tette keresztbe az ujjait és felzavart a színpadra.Amint felmentem eltelt pár másodperc és elkezdődött a zene.Én pedig az elején bizonytalanul,de elkezdtem énekelni.Előttem az első sorban öltönyös üzletasszonyok-férfiak,menedzserek,producerek ültek és komoly tekintettel figyeltek.Még anya mosolyogva és szinte sírva bámult.

Miután vége lett a dalnak meghajoltam és lerohantam a színpadról.Anya már szinte bőgve várt.

-Remek voltál,kincsem!!El se hiszed mennyire büszke voltam rád,ahogy ott énekeltél.Apa örülne most ha látna..-jelentette ki és magához ölelt.

-Köszii!Nagyon jó volt!És..igazad volt!Úgy érzem képes vagyok bármire!

-Ugye?Mondtam én!

-És most mi legyen?..Elénekeltem a dalt.

-Majd telefonon értesítenek minket az eredményről..Gyere!Menjünk el egy étterembe!Nagy lépést tettél ezt meg kell ünnepelnünk!

Beszálltunk a kocsiba és elindultunk egy étterembe aminek Rodeooh volt a neve,anya ott dolgozott.Én egy csirkés-salátát ettem,anya pedig egy pácolt marhahúsos barbecuet.Miután megettük,anyának már menni is kellett dolgozni.

-Sajnálom,kicsikém!De muszály mennem!

-Semmi baj!Menj csak!Majd haza gyaloglok..Szeretlek!-álltam fel és megöleltem.

-Én is!Vigyázz magadra!

-Szia!-intettem és elindultam haza felé.Éppen a zebránál mentem át,amikor eszembe jutott,hogy a telefonomat az étteremben hagytam.Visszaakartam fordulni,de hirtelen egy autó pontosan előttem lefékezett.Azt hittem elfog ütni.Nagyon megrémültem és el is estem.A térdem belecsapodott a kő kemény betonba.

-Héj-héj!Jobban is figyelhetnél csajszi!-szállt ki a kocsiból egy szőkésbarna és tűsis hajú,napszemcsis srác.Meg se tudtam szólalni,se mozdulni.Annyira sokkot kaptam.

-Jól vagy?Egyáltalán mi a neved?-gugolt le hozzám.

-Alexa.

-Szia!Én Justin vagyok.

-Bocsi,de most nincs kedvem összeismerkedni.

-Oké!Megsérültél valahol?

-A térdemnél.

-Rátudsz állni?

-Nem..nem hiszem.

-Akkor gyere!Beviszlek a kórházba!-az ölében cipelve betett a kocsiba.

-Figyi!Nem kell bevinned!Felhívom anyámat...Oh!Mégsem.

-Mi az,hogy oh,mégsem?

-A telefonomat egy étteremben hagytam.Azért is fordultam vissza.

-Szóval ezért ütöttelek el majd nem.

-Pontosan...Ide valósi vagy?

-Nem!Én Californiában élek.

-A barátnőm,Demi is ott lakik.

-Demi?Talán Demi Lovato?

-Igen!Kiskorom óta ismerem.

-Naa ne!!Ne szívass!..Utálom az ilyet.

-Eskü!Nem hazudok!

-Biztos?

-Mit csináljak,hogy elhidd?

-Megcsókolhatsz.-húzta meg a vállát.

-Mi van?!-akadtam ki,mire ez a gyerek elkezdett röhögni.

-Te kérdezted,hogy mit csinálj.Ha megcsókolsz elhiszem.

-Nincs az-az Isten!Akkor felőlem ne hidd el!Ezek után úgy se foglak láttni az életemben!

-Nem olyan biztos!Hiszen ha a mobilodat nem hagyod el..Nem találkoztunk volna!Ez egy fordulat lehet mindkettőnknek.

-Kösz!De megvagyok!

-Van pasid?

-Nem!

-Remek!Nekem csajom nincs.Leszel az?

-Nem!!..És állj le!Hogy lehetsz ilyen..?

-Aranyos,cuki és helyes egyben..Látom rajtad,hogy tetszek neked!Ne is tagadd!De mondok valamit!..Te is tetszel nekem Alexa!-puszilta meg a kézfejem.

-Justin vagy hogy is hívnak,ide figyelj!Nem ismerlek téged!!Fogd fel!Nem leszek se a csajod,se semmi.Te egy idegen vagy!

-Pedig szerintem ismersz.

-Tényleg?És honnan?

-Tv-ből,magazinokból,sztárhírekből,az internetről stb. és stb.

-Mi?Te miket beszélsz?!

-Úgy látom nagyon sokk alatt lehetsz a baleset miatt,ha nem ismersz fel.

-Biztos!De a szemüveg miatt nehéz felismernem az arcod...De..várj!

-Igen?

Alaposan megnéztem Justin arcát és ekkor minden összeállt.A szuper menő autó,Californiai,a tűsis haj,a napszemüveg és a neve.

-Te vagy Justin Bieber???-akadtam ki.

-Talált..Süllyedt..

-Atyám!Ilyen nincs!..Most már tuti,hogy megőrültem!

-Dehogy!

-De!Mit keresne Justin Bieber Texasban??!

-Téged.

-Ne flörtölj!

-Renben!Az igazság az,hogy elkisértem a menedzserem egy tehetségkutatóra ami itt volt.

-Szóval ott voltál a parkban?

-Aha..Ahol te is felléptél.És kell,hogy mondjam nagyon jól énekelsz!

-Köszönöm!-motyogtam és a kezemet a homlokomra tettem.

-Kikészültél?Bár nem hiszem,mert tudod a rajongóim ha találkoznak velem örjöngenek,sírnak és üvöltöznek..De akkor te nem vagy az?

-De!Szeretem a zenéd,mert cuki.

-Oh,köszi!...Na gyere!Megérkeztünk!

Justin bekisért a kórházba,ahol felmentünk az ügyeletre.Szereztünk egy nővért aki megvizsgált,megröngenezett és a végén bementünk egy dokihoz.Aki szerint zúzodásom van.Lekezelte és bekötötte.

-A szüleidet ne hívjuk fel?-kérdezte Justin kifelé menet.

-Ne!Anya halálra rémülne és majd azt mondom,hogy leestem valahonnan.

-Ravasz!De az apukáddal mi lesz?

-Öm..Ő nem él.

-Sajnálom!Nem akartam..

-Semmi baj!Nem tudhattad!..Amúgy mikor mész vissza Los Angelesbe?

-Holnap délután.

-Értem és..öm..

-Igen?

-Ja,semmi!

-De!Valamit akartál kérdezni,csak elharaptad a szád.Mit szeretnél mondani?

-Mindegy!Hülyeség!

-Nekem nem az!-fogta meg a kezem.

-Oké!Mivel holnap mész haza..Ezért arra gondoltam,hogy..-motyogtam. 

-Spórolok magunknak egy kis időt..Szeretnél ma este velem lógni,Alex?

-Tessék?..Pont ezt akartam kérdezni.

-Csak nem merted!

-Igen,mert féltem,hogy nemet mondasz és nyomulósnak tartasz...De szeretnélek megismerni!

-Én is téged!Eljössz velem este akkor?

-Igen!

-Csúcs!Érted megyek hatra!

-De nem tudod hol lakok.

-Mindjárt kiderül..Haza vihetlek?

-Persze,ha nem baj.

-Dehogy!Ráadásul sérülten nem hagyom,hogy haza botorkálj..Még a végén találkozól egy másik autóssal!

-Oh,csak azt ne!Elég mára egy karamból.

-Jól van!Menjünk!

Justin besegített a kocsiba és haza vitt.Már éppen szállt vissza a kocsiba.

-Várj!Valamit szeretnék tudni!

-Oké!Mit?

-Justin..Azért vagy velem,mert megsajnáltál?

-Nem,nem azért..-hajtotta le a fejét.

-Akkor miért?Valami ok azért csak van.Nem?

-Figyi,nekem most már mennem kell!Este találkozunk!..Menj és pihenj le!-hadarta és beszállva a kocsiba..elhajtott.

Én pedig szépen lefeküdtem a kanapéra és egyfolytában Justin járt a fejemben,meg amik a délelőtt történtek..Fogalmam sincs mi volt velem.Hihetetlen és fura érzés volt egy ilyen hírességgel találkozni.Szerencsésnek gondoltam magam.Hiszen ilyenek ritkán vannak a valóságba.Majd elaludtam a kanapén.Valami 3 órát aludtam.Mikor felkeltem,anyával találtam magam szebben.

-Jesszusom!!-kaptam fel a fejem az ijedtségben.

-Végre,hogy felkeltél csipkerózsika!Nagy hírem van számodra!!-kiabálta.

-Mi az?Mi történt?-keltem fel a kanapéról unottan.

-Először is itt a telefonod.Ott hagytad az étteremben és nagy szerencse,hogy én találtam meg.-nyújtotta oda.

-Oh,köszii!Annyit aggódtam miatta!

-Másodszor..Felhívott egy bizonyos személy,akinek nagyon megtetszettél ma reggel.

-Ki?Justin?!

-Nem!Milyen Justin?

-Oh,mindegy!Semmi!Inkább mond el ki hívott!!

-Oké..Az egyik menedzser volt az valami Lisa Williams,aki a Hollywood Recortsnak dolgozik.És azt mondta szeretné ha hétfőn Los Angelesbe utaznál,hogy bemutassanak a cégnek és megbeszélnének veled pár dolgot.

-Úristeen!!!!!-síkitottam és szinte örömömben sírtam.

-Gratulálok kincsem!-ölelt meg.

-El sem hiszem!Megyek Californiába,baby!!-kiabáltam ugrálva,de ekkor éreztem meg,hogy tényleg megsérült a térdem.Amit anya észre is vett.

-Álljunk meg egy kicsit!Ez meg mi?-mutatott a térdemre.

-Ez!Semmiség!Csak elestem haza fele.

-Jajj!Vigyázhatnál jobban!

-Tudom,anya..Amúgy nem baj,ha ma este nem leszek itthon?

-Nem..De miért?Hol leszel?

-Összebarátkoztam valakivel.

-Az a bizonyos valaki..fiú?

-Hát..öm..Igen!Ráadásul nagyon cukii!Kérlek!Hadd menjek!

-Nem tudom!Hiszen pár hónapja szakítottál Dustinnal.

Ami igaz!Volt egy barátom,Dustin akivel 2 évig jártam és nagyon szerelmes voltam bele.Majd nem belehaltam,amikor elhagyott egy másik lány miatt.Ő amúgy Dustin:

-Nézd!Emlékszem,de Dustin már a múlt..Ezzel a sráccal pedig csak most találkoztunk és kizárt,hogy szeretne..

-Az kizárt,hogy nem szeret!Mert imádnivaló vagy!-gütyögte.

-Hagyj már!Na mehetek?

-Mehetsz!Viszont éjfél előtt itthon legyél!

-Értettem!És köszönöm!!-pusziltam meg és bementem a szobámba.

Este..

 

Megmostam a hajam,lezuhanyoztam és kisminkeltem magam.Már csak ruhát kellett keresnem.Egy kopott csöves gatyát,egy fekete topot vettem fel.A hajamat kiengedtem.A fehér táskámmál együtt pedig az előszobában vártam Justint.

-Nagyon jól nézel ki!-jött oda anya.

-Köszönöm!

-Az a fiú is így fogja gondolni.Ne aggódj!

-Mi?Nem tetszeni akarok neki!!

-Nem?

-Nem,mi csak..haverok vagyunk.

-Biztos,bár én nem ismerek fiú-lány barátságot!-kacsintott és kiment.

Pár perc múlva egy fehér ferrari parkolt le a ház előtt.Kimentem és Justin igazán szexi kinézettel szállt ki a kocsiból.

-Szia Alexa!-ölelt meg Justin.

-Szia!

-Ö..az-az anyukád?-mutatott az ablakhoz,ahol anya leselkedett.

-Igen,de ne foglalkozz vele!Amint elkezdődnek a szappanoperái elmegy.

-Akkor jó!A lábad hogy van?

-Hát..futni nem tudok,de menni azért bírok.

-Cipeljelek?

-Nem,mert nehéz vagyok!

-Aha!Én meg kínai kaja vagyok!-nézett engem végig.

-Komolyan!Nem pille súlyú vagyok!

-Az mindjárt kiderül!-kapott fel és a karjaiban vitt a kocsihoz.

-Héj!Tegyél le!-nevettem.

-Igazad van!Nehéz vagy!Téged kell ezentúl cipeljelek.

-Miért?Mást is szoktál?

-Attól függ.

Beültünk a kocsiba és elindultunk az éjszakába.Először egy Mccdonalsba mentünk,ami már szinte üres volt.

-Nem félsz,hogy felismernek?

-Nem számít!Sokan nem ismernek fől néha..Csak később,ha találkoztunk az utcán vagy bárhol.

-Mondjuk egy baleset kapcsán?

-Például.

Megrendeltük a kaját és Justinnak igaza volt.Nem ismerték fel.Leültünk egy távoli padhoz és enni kezdtünk.

-Játszunk Kérdezz-feleleket!-mondta Justin.

-Oké!Legyen!Kezdjek én?

-Hölgyeké az elsőbbség.

-Rendben!..Mi a kedvenc filmed?

-Stewart Littles mese..Aranyos film!A kistestvéreimmel gyakran nézzük..Én jövök!Hány éves vagy?

-19.

-Én akkor öreg vagyok hozzád!Én 21.

-Jesszus!Már tata vagy!-forgattam a szemeim.

-Forgasd csak vissza a szemeid!

-Jó!Mi a kedvenc ételed?

-Az indiai.

-Jujj!Azt én is szeretem!A tikka masala csirke a kedvencem!

-A Texasi lány szereti az indiait?

-Miért?Te kanadai vagy!

-Ott a pont!Egyszer elmehetnénk egy indiai kajáldába.

-Jól hangzik!

-Akkor..Játszol hangszeren?

-Igen.Dob,gitár,zon- gora.

-Ezeken én is játszok!

-Wow!Az jó!..Most pedig egy személyes kérdés.

-Mondd!

-Hány csajod volt eddig?De az igazat!

-Már nem számolom..

-Jajj,istenem!

-Oké!Asszem 5 volt eddig..Neked hány pasid volt?

-2.

-Mert rövid pórázon vagy fogva gondolom.

-Mi?!Nem!Anya igazán jófej,csak a srácok itt nem mindig azok..Akiknek látszanak.

-Szemetek?

-Hát igen!Elhagynak valaki másért..

-Az-az ő bajuk!Ahogy elnéztem Texasban kevés a jó csaj és azok közül is a legtöbb foglalt..Te foglalt vagy?

-Nem,pár hónapja szakítottam a barátommal.Amúgy én kérdeztem volna!De mindegy!Akkor majd most...Neked van most barátnőd?

-Nincs!Egy ideje szingli vagyok.Nálunk Los Angelesben pedig sokan inkább a pénzre utaznak tudod..Így nehéz megbizni valakiben!

-Bennem megbizol?

-Őszintén?Igen!.. Rólad sugárzik valami..Valami megmagyarázhatatlan dolog!Más vagy!

-Jó vagy rossz értelemben?

-Jó..

Végül megettük a mekis kaját.Autókáztunk a városnak pár részén és elmentünk a kultúr parkba,ahol felléptem.Épp egy szabadtéri,díjmentes koncert volt.Elkezdtem táncolni Justinnal és határtalanul boldog voltam.

-Justin!Valamit mondanom kell!-kiabáltam a nagy zajban.

-Mit?

-Hétfőn megyek Los Angelesbe.

-Tényleg?-mosolyodott el.

-Igen!A Hollywood recortsal fogok leszerződni állítólag.

-Ez remek!

Jó,mert veled nagyon jó lenni.

-Oh,köszi!Veled is!Nem olyan vagy mint ahogy gondoltam.

-Hát igen!Csak meg kellett ismerned.

Még fél óráig táncoltunk.A koncert után elmentünk egy bárba pedig. Ahol Justin beakart mutatni a menedzserének,Scooternek.Egy kissé borostás,aranyosnak tünő,36 éves koraiban járó férfi ült egy asztalnál.

-Szia kisfiam!-vigyorgott Scooter,aki egy kicsit beivott,mikor meglátott minket.

-Szia Sco!Nézd!Ki az új barátom!-fogta meg a kezem Justin.

-Oh,hey!Hali!Te vagy JB új csaja?

-Öm..nem!Félreérted.

-Tuti?Justin minden csajra rámászik!-nevetett.

-Scooter,pofa be!-nézett fenyegetően Justin.

-Oké,értettem!

-Amúgy a neve Alexa Gomez és hamarosan leszerződik a cégünkhöz.

-Oh!Te vagy az akkor!!A menyasszonyom mesélt rólad,hogy te vagy az új ügyfele.

-A te menyasszonyod,Lisa?-kérdeztem.

-Igen!Már 2 hónapja..Én amúgy Scooter Braun vagyok.

-Jó,hogy találkoztunk.

-Én is örülök!..Biebs,haver!Figyelj!A klubban van egy pár Beliber,akik nagyon szeretnének veled találkozni.

-És?

-Menj oda hozzájuk!Ott vannak hátul!

-Most nem!Épp Alexel vagyok!.Tudod,hogy imádom a rajongóim,de kell egy kis szórakozás.

-A szórakozáshoz pedig pénz.A pénzhez pedig rajongók,öcsém!Nyomáss!

-Értettem!-forgatta a szemeit Justin és arrébb húzott.

-Menj nyugodtan oda hozzájuk!Semmi baj!Végül is Scooternek igaza van!-jelentettem ki.

-Biztos?Nem akarlak egyedül hagyni?

-Csak pár percre mész odahozzájuk.Én addig iszok egyet.Jó?

-Aha!-mondtam és elindult a rajongóihoz. Én pedig ittam egy koktélt és beszélgettem pár sráccal.Kb.20 perc telt el,de Justin sehol se volt.Kifizettem az italt és hátra mentem.Justin éppen egy szőke kiscsajjal csókolozott.Sőt!Justin szinte már majd nem felfalta.Valamiért csalódott voltam,de visszamentem a helyemhez.Scooter időközben eltünt,bár elmondtam volna neki,hogy igaza volt.Minden csajra rámászik.Mindegy!Hamarosan boldogan jött oda.

-Na!Megvolt a találka?

-Igen!Nem volt vészes.

-Jól van!Én akkor megyek is haza.

-Mi?Miért??Még fél kilenc sincs.

-Tudom,de holnap dolgom van és..

-Most kamuzól!

-Mi van?Nem!

-De!Valld be!.Mi bajod van?Mi történt?Scooter csinált valamit?

-Dehogy!Ő jófej!

-Az zavar,hogy elmentem a lányokhoz?

-Nem,hiszen én mondtam.

-Akkor?

-Tudni akarod?

-Igeen!

-Jó!..Nem bírom az olyat,aki együtt van valakivel és elmegy majd nem fél órára,hogy legyeskedjen egy másik lánnyal.Itt Texasban minden fiú ezt csinálja!És egy kicsit csalódtam,hogy te is ilyen vagy...

-Szóval zavar??..Oh,mindent értek!!Milyen kis féltékeny mókuska vagy!-simogatta meg az arcom.

-Tessék?!Nem vagyok féltékeny!

-Nem mondanád,ha nem éreznél valamit irántam..Irigy vagy!

-Nem!Állj le!Te kértezted mi baj,én pedig elmondtam..Mert egy kicsit ciki amit csinálsz!

-Mi ciki?Férfi vagyok,ha csajozni akarok..csajozok.Ilyen eleve a személyiségem!

-Oké,bocsi!.De..Én..-nyöszögtem és kimentem a bárból.Elindultam haza.Hogy lehetek ilyen hülye?!Justin szabad ember azt csinál amit akar.És csak barátok vagyunk.Erre úgy kötözködök vele mint egy kis lotyó.Egyszer csak lépteket hallottam mögöttem,mintha valaki futott volna és a következő percben Justin ölelt magához.

-Mégis hová akarsz menni a sötétben?Egyedül!-kérdezte és elengedett.

-Haza..Nem akartam faggatózni,hogy kínós helyzetbe hozzalak!Olyan egy hülye vagyok,hogy..

-Fejezd be!Semmi baj!Egy kicsit ideges lettél,mert fél óráig nem voltam ott veled.Inkább én sajnálom!

-Nem!Te semmit sem csináltál!Csak..zavart,mert te..

-Mert én?

-Csókoloztál egy lánnyal.

-Oh!..Láttál engem és Madisont.

-Madisont?Ismered?!

-Igen,kb.20 perce.

-És te rögtön lesmárolod?

-Ja!Öm..nézd! Elhiszem,hogy ez neked fura és normántalannak tartod.Ezek a csajok viszont nem jelentek semmit úgy.

-Jó,de nem értem,hogy miért..Oh,inkább hagyjuk!Nem akarok erről beszélni!Felejtsük el..Most hova menjünk?

-Nekem van egy ötletem!Gyere!

Megkerestük Justin kocsiját és egy apartmannál álltunk meg.Justinnal elmentünk a lakosztályára.

-Jujj!Ez aztán a szoba!

-Enyém a luxuslakosztály és..a legfelsőbb lakás,a legjobb panorámával.

-Nahát!Szóval ez az épület legteteje?

-Bizony!

-Oh,ne!Téliszonyos vagyok!

-Nyugi!Nem megyünk ki az erkélyre.

-Rendben.Amúgy nagyon tetszik!

-Kösz,most viszont megmutatom miért hoztalak ide..Gyere utánam!

Bementünk egy szobába,ami tele volt hangszerekkel.Pl.dob,trombita,zongora stb.Justin levett a falról egy gitárt és leültünk.Elkezdett gitározni és a U smiley cimű számát énekelte.Ezt követően én is játszottam neki.A végén az lett,hogy egy őrültként viselkedve zenéltünk,hülyültünk.Még rendeltünk vacsit és megismerkedtünk,beszélgettünk.Fél tizenegy volt mikor eszembe jutott,hogy haza kellene menni.Justin haza vitt gyorsan.Én pedig beslisszantam a szobámba.Gyorsan lezuhanyoztam,amit anya észre is vett.

-Végre haza jött a nagycságos kisasszony!

-Ajj,hagyj már!-nyavajogtam és bementem a szobámba.Felvettem a pizsim és lefeküdtem aludni.Rendkivüli nap volt!

Másnap..